A+ | A- | Alap
2016. június 24.  
Get Adobe Flash player
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Elment a Nemzet Hőse, Potyka bá
2016. május 11.
85 éves korában elhunyt vitéz Porubszky István, mindenki Potyka bája, a Nemzet Hőse, aki fáradhatatlanul és példaértékűen küzdött a Nemzet szabadságáért 1956-os szabadsághacosként, az emigrációban, majd ismét itthon hazafias fiatalok vezetőjeként, tanítójaként és a Gárda végsőkig hű, s elkötelezett tagjaként. Búcsúztatásán 2016. május 5-én sokan, de nem elegen voltunk ott a Kispesti Temetőben, akik tiszteltük, szerettük. Ravatalánál elhelyeztem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat koszorúját, amelyen ez áll: " A Nemzete Hőse vagy Potyka bá !" Pár perces személyes hangvételű beszédben idéztem fel örökké derűs, barátságos és igazságkereső személyét, aki rám is óriási hatással volt. Neki ajánlottam a másnapi gárdista per jogerős eredményét, amely neki is köszönhetően győzelemmel végződött . Egy bátor és elkötelezett harcossal megint kevesebben vagyunk, de mindig velünk lesz küzdelmeinkben!

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
 
Jogerősen ítélt meg kártérítést az ítélőtábla tizenhárom gárdistának
2016. május 06.

13 meghurcolt gárdista ügyét vittük ma, május 6-án  jogerősen győzelemre dr. Borbély Andrea ügyvéd kolléganővel. Bár az ítélőtábla enyhén leszállította az elsőfokú kártérítések mértékét, de így is hatalmas elégtétel ez a 2009. július 4-i (Bajtársiasság Napjaként vonult be a történelembe) rendőri erőszakot elszenvedő derék gárdistáknak. A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz bajtárs ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. A felelősök megbüntetése és a kártérítések általuk történő megfizettetése még várat magára.  Az MTI így számolt be az ítéletről.

Almási Lajos videós tudósítása rövidesen látható!

Köszönöm a gárdistáknak a kitartást, a bizalmat és köszönet Andreának, meg irodám minden munkatársának a kiváló csapatmunkát! És végül köszönjük Potyka bá, hogy velünk voltál és buzdítottál!

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Alább olvasható az mno.hu részletes beszámolója pontosítva (írta: Lándori Tamás):

 

Másodfokon jogerősen megnyerte kártérítési perét az a tizenhárom gárdista, aki a 2009-es Erzsébet téri jogellenes oszlatás miatt követelt elégtételt a BRFK-tól. A rendőrség azzal érvelt: attól, hogy az oszlatás jogellenes, az intézkedések még lehetnek jogszerűek. Gaudi-Nagy Tamás szerint az ilyen ügyeknek köszönhető, hogy ma a balliberálisok is nyugodtan tüntethetnek.

Fejenként 400–800 ezer forint nem vagyoni kártérítéssel, annak kamataival, perköltséggel és írásos bocsánatkéréssel tartozik a BRFK tizenhárom gárdistának, akikkel szemben a rendőrök 2009. július 4-én intézkedtek jogsértő módon – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítélete. Mint emlékezetes, a fenti napon a Magyar Gárda feloszlatása ellen az Erzsébet téren tartottak ülődemonstrációt, amelyet a rendőrség erőszakkal kezdett feloszlatni, miután hiába szólította fel a résztvevőket a távozásra.

Az oszlatás során 216 embert állított elő a hatóság, többet, mint 1956 óta bármelyik tömegrendezvényről – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás, több felperes jogi képviselője a tárgyalóteremben. A többi felperest Borbély Andrea ügyvéd képviselte.

Az elsőfokú döntéshez képest a kártérítési összegeket fejenként 200-200 ezer forinttal mérsékelte a dr. Sághy Mária vezette tanács, amely egyetértett azzal, hogy a BRFK eljárása sértette a felperesek véleménynyilvánításhoz, személyes szabadsághoz, testi épséghez és emberi méltósághoz fűződő jogát, ugyanakkor a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését nem tartotta megalapozottnak. Ezt a szóbeli indoklásban azzal magyarázták, hogy ennek megállapításához további bizonyításra lett volna szükség.

Gaudi-Nagy a tárgyalóteremből kilépve lapunknak elmondta, a tisztességtelen eljárás nem képezte keresetük kiemelten fontos elemét, noha szerinte ilyen téren is voltak visszaélések. E tényállás

megállapíthatóságának hiányáért a 200 ezer forintos csökkentést indokolatlannak tartja, ennek megfelelően várhatóan a Kúriához fordulnak, figyelemmel ugyanezen tömegoszlatás más károsultjainak perére is.

A BRFK jogtanácsosa az első fokon született ítélet utáni fellebbezésében arra kívánt rámutatni, önmagában attól, hogy egy oszlatás elrendelése nem jogszerű, az intézkedés alá vont egyes személyekkel szembeni eljárás még lehet az. Álláspontjuk szerint az ominózus esetben is jogszerű volt a kényszer alkalmazása, mert a felperesek nem tettek eleget a rendőri felszólításnak. Kérelmükben arra hívták fel a bíróságot, hogy – ha a felperesek igényének jogalapját meg is állapítják – az elsőfokú döntés általuk túlzónak tartott, 600 ezer és egymillió forint közti kártérítési összegeit mérsékeljék.

Az ügyvéd utóbbira a bírósági gyakorlatból vett esetekkel válaszolt. Egy szintén általa képviselt tibeti aktivistának például nemrég egymillió forintot ítéltek meg, miután jogellenesen állította elő a rendőrség, holott ellene könnygázt nem is használtak, míg jelen ügy XI. rendű felperese még az eszméletét is elvesztette a brutális támadástól. Hozzátette, a táblabíróság Polgári Kollégiumának három évvel ezelőtti határozata kimondja, a nem vagyoni kártérítés mértékének tükröznie kell a társadalom rosszallását a jogellenes cselekménnyel kapcsolatban. Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak hangsúlyozta, hogy jogszabály szerint a rendőri felszólításnak nem kell eleget tenni, ha az nyilvánvalóan jogellenes.

A jogász a tárgyalás után arról is beszélt az MNO-nak, számára érthetetlen, hogy miután az Országgyűlés bizottsága, az ombudsman, a Kúria és a Független Rendészeti Panasztestület is deklarálta a szóban forgó oszlatás jogellenes mivoltát, a BRFK miért nem volt hajlandó arra, hogy megpróbáljon megegyezni a károsultakkal, és miért próbálja védeni a Bajnai-kormány alatt született, politikai indíttatású döntéseit. Annál is inkább, mert ezek a perek ma már jogtörténetiek – így Gaudi-Nagy – hiszen a rendőrség mostanra tanult ezekből az ügyekből, és már jogszerűen kezeli a demonstrációkat. „Ha úgy tetszik, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat járta ki az utat, hogy ma a balliberális csoportok bárhol, bármikor tüntethetnek” – mondta.

 

A jogsértések bírósági megállapításával mindenesetre a gárdisták ügyvédei 

és ügyfeleik is elégedettek, bár a csökkentés miatt várhatóan a Kúriához fordulnak. 

Az egyik férfinak jórészt azért volt nagy szüksége a pénzre, mert nemrégiben vesztette el otthonát devizahitele miatt – derült ki a folyosón.

 
Holnap 13 gárdista jóvátételéről határoz várhatóan jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla
2016. május 05.

Kedves Honfitársaim!

Engedjétek meg, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében ezúton hívjam fel a figyelmeteket egy rendkívüli jelentőségű nemzeti jogvédő per holnapi bírósági tárgyalására. 

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. május 6-án 10 óra 15 perckor tárgyalja 13 jogsértett gárdista kártérítési perét másodfokon. A nyilvános tárgyalás helyszíne: Fővárosi Ítélőtábla, 1027 Budapest, Fekete sas u. 3. fszt. VI. ajtószám alatti tárgyaló.

A mostani tárgyalás tétje, hogy jogerőre emelkedik-e a Fővárosi Törvényszéknek az ügyben tavaly szeptemberben hozott, gárdistáknak kedvező elsőfokú ítélete, amellyel fejenként átlagosan hétszázezer nem vagyoni kártérítést ítélt meg 13 gárdistának, akiket 2009. július 4-én az Erzsébet téren brutálisan megtámadtak rendőrök, lefújtak paprika spray-vel és jogellenesen előállítottak. A Bajnai kormány időszaka alatt történt kiemelkedő súlyú jogsértést a Kúria jogellenesnek nyilvánította, csakúgy mint az Országgyűlés Emberjogi Bizottsága által 2010. december 10-én elfogadott jelentés a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseiről

A tárgyalás korábbi szakaszáról, az elsőfokú ítéletről itt olvashatók a részletek.

A jogsértett gárdistákat dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd képviselik.

Az ügy arra mutat rá, hogy a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseinek áldozatait teljes körűen még a mai napig sem részesítették jóvátételben.

Ezt a küzdelmet és a tárgyaláson elérni kívánt eredményt a mai napon végső nyugalomra helyezett Porubszky István, ismert nevén, mindannyiunk által szeretett Potyka Bá, nemzeti hős, 56-os szabadságharcos és gárdista emlékének ajánljuk.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (wwwnjsz.hu) ügyvezetője

 
A rendőrség fekete napja 1.: felmentett gárdistáknak fizet kártérítést a BRFK
2016. április 29.
A rendőrség fekete napja volt 2016. április 22-e.
A Fővárosi Ítélőtábla egy napon két jogerős ítéletben is elmarasztalta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot alapvető szabadságjogok megsértése miatt és jelentős összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg a nemzeti jogvédők által képviselt meghurcolt tibetieknek és gárdistáknak.

A BRFK a Fővárosi Ítélőtábla 2016. április 22-i jogerős ítélete alapján két meghurcolt gárdistának köteles nem vagyoni kártérítést fizetni: kamatokkal és perköltséggel együtt – fejenként hétszázezer forintot.
A két gárdistát, Horváth Krisztiánt és Veress Gábort 2009. november 22-én a fővárosi Gellért tér közelében jogtalanul megbilincselték, előállították, majd hat és fél óráig fogva tartották. A felpereseket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte.

A jogsértettek a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1919-es budapesti bevonulására emlékező rendezvényen vettek részt, amikor a rendőrök arra hivatkozva intézkedtek velük szemben, hogy úgymond tetten érték őket, amint a 2009. július 2-i jogerős ítélettel feloszlatott Magyar Gárdát újjászervezik.
Az ebben a perben hozott elsőfokú ítéletről szóló hír itt és tudósítás itt látható.

A tárgyalásról szóló tudósítást Almási Lajos készítette, a további részletek a filmet követően olvashatók:
Tovább...
 
Jogfosztottságban  meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében
2016. április 26.

A "terrorizmus gyanúja miatt" bebörtönzött kézdivásárhelyi székely hazafiak, Beke István és Szőcs Zoltán történetének tükrében képet kaphatunk az erdélyi magyar nép s a székelység mindennapjairól – megalázottságukról, jogfosztottságukról, ellenállásukról és harcaikról. Egy európai uniós tagállamban, a XXI. században... Morvai Krisztina (www.morvaikrisztina.hu), Gaudi-Nagy Tamás (www.gaudinagytamas.hu) és Almási Lajos dokumentumfilmje 2016 tavaszán készült Székelyföldön, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) jogvédő monitorozó körútján.

 
Nemzeti jogvédő siker: jogerősen felmentették a Wass Albert szobor miatt meghurcolt székely művészt
2016. április 08.

- a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) közleménye, 2016. április 7.

Április 5-én felmentette a marosvásárhelyi táblabíróság emberiség- és békeellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának terjesztésének vádja alól Tóth Ferenc székely festőművészt, aki Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán az erdélyi Szovátán. A másodfokú bíróság elrendelte az elkobozott alkotás, az író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag visszaszolgáltatását és eltörölte az első fokon kiszabott tízezer lejes pénzbüntetést is, a 950 lejre rúgó perköltség a román államot terheli.

A meghurcolt székely művészt Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja védte, aki már több erdélyi magyarellenes eljárásban ért el bravúros eredményeket. Ez a szenzációs jogi siker erdélyi kolléganőnk kiváló és bátor jogászi munkájának köszönhető. Gratulálunk neki, büszkék vagyunk rá. Ezzel példát mutat az erdélyi magyar ügyvédeknek is, illetve bátorítást ad a közelmúltban példátlan intenzitásúra emelkedett román elnyomás alatt szenvedő nemzettársainknak. Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatásban részesítette, miután a jelentős költségvetési forrásokból működő és a magyarsága miatt joghátrányt szenvedő elcsatolt honfitársaink jogvédelmére hivatott Kisebbségi Jogvédő Intézet eddig még megtagadta a támogatást az ügytől.

Tóth Ferenc 2014 pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. A leleplezést követően a román rendőrség házkutatást tartott nála, gyanúsítottként többször kihallgatták, majd három nappal később lefoglalták a szobrot.

A Wass Albert szobor elkobozásáról szóló rendőrségi intézkedés jogellenes volt, mivel jogszabály a szoborállítás idején a háborús bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát nem tiltotta. Románia Legfőbb Ügyészsége a perben beszerzett nyilatkozatában rögzítette, hogy „Wass Albert nem volt elítélve a béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért és háborús bűnök miatt sem."

Menyhárt Gabriella ügyvéd szerint "ezen hatósági túlkapások ellen az erdélyi magyar közösségnek fel kell vennie a harcot és a nemzeti, illetve a nemzetközi szabályozások által előírt jogvédelmi és jogérvényesítő eszközökkel élve meg kell állítania ezen jogellenes hatósági gyakorlatokat és azt ember- és törvénytisztelő gyakorlattá kell változtatnia. Az ügyről kiadott közleménye itt olvasható.

Tóth Ferenc szerint ez a győzelem biztató jelzés is azok számára, „akiket meg tudott félemlíteni a román, Erdélyországot gyarmataként, a magyarságot rabszolgaként kezelő hatalom, és eldugták a felállított szobraikat". Hozzátette: „Demokráciában senkit nem lehet meghurcolni politikai nézetei miatt."

Idén februárban a felmentett székelynél kb. 30 maszkos és civil rendőr újabb hajnali házkutatást tartott, és újabb koncepciós eljárást indítottak ellene Wass Albert kultusz miatt. Lefoglaltak tőle többek között egy számítógépet, egy Nyírő József-CD-t, egy visszacsapó íjat és egy szablyát. Ezen eljárás még folyamatban van Tóth Ferenc ellen, akit szintén Menyhárt Gabriella ügyvéd véd.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat idén márciusban Erdélyben teljesített jogi monitorozó útja során a mostani ügyhöz hasonló szellemiségű és jellegű, rendszerszintű magyarellenes és tipikusan koncepciós eljárásokban megtestesülő tendenciákat tárt fel, minderről az EU, az ENSZ, az Európa Tanács, nemzetközi emberi jogi szervezetek és a magyar, illetve román kormány részére eljuttatandó jelentést és dokumentumfilmet készít.

 
Tisztelt Olvasóink, kedves Újságírók!
2016. március 30.
Kérem, figyelmezzenek március 30-i bemutatónkra, amelyet a Polgárok Házában tartunk - borkóstolóval egybekötve.



Szeretettel várjuk Önöket. (A sajtó munkatársainak tiszteletpéldányt biztosítunk.)
 
Üdvözlettel: Mezei Károly, Kairosz Kiadó

MEGHÍVÓ

A Polgárok Háza és a Kairosz Kiadó

tisztelettel hívja a médiumok képviselőit és az érdeklődőket

Zétényi Zsolt: Történeti alkotmányunk vívmányai és a 2011. évi alaptörvény

című könyvének bemutatójára.


Házigazda és beszélgetőtárs: Kondor Katalin


A program zárásaként Koczor Kálmán balaton-felvidéki borász meghívja Önöket egy-két pohár jó borra.


Helyszín:

Polgárok Háza
1089 Visi Imre utca 6.

Időpont:
2016. március 30. 18.00 óra

A kötet megvásárolható a bemutató ideje alatt a helyszínen, egyébként a www.kairosz.hu honlap felkeresésével, vagy a Kiadó 1134 Budapest, Apály u. 2/D alatti boltjában. Nyitva: hétfő – péntek: 9:00 – 16:00-ig,  szombat: 9:00 – 13:00-ig
 
Négy év után mentették fel a Dániel Péter és homoszexuális menet ellen tiltakozó hazafiakat
2016. március 23.

Közel négy év után mentette fel a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. március 7-én első fokon azt a két hazafit, akiket az Orbán rendszer rendőrsége és ügyészsége hurcolt meg a Horthy Miklós kormányzó szobrát leöntő - időközben már Izraelbe települt - Dániel Péter és homoszexuális menet elleni tüntetéseken való részvétel miatt. A hazafiak védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője látja el.  Az ügy pikantériája, hogy az egyik felmentett vádlott, Kürti Zoltán az akkoriban országgyűlési képviselői megbízatást is ellátó nemzeti jogvédő parlamenti munkatársa volt. Az ügyészség egyikük esetében tudomásul vette a felmentést, de a jelenleg Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnökének asszisztenseként dolgozó Kürti Zoltán esetében bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A tárgyalásról Almási Lajos készített videós tudósítást, amely a rendőri jogsértéseket is bemutató dokumentumrészleteket is tartalmaz. Az ügy további leírása a filmet követően olvasható.

Tovább...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem